|
Nincs egy hete, hogy Arany Medve-díjas lett a javítóintézetből filmszínésszé előléptetett gyerekek filmje Berlinben. A Dilema Veche most annak járt utána, kik és hogyan kerülnek ma fiatalkorúak börtönébe, javító- és átnevelőintézetbe, mi az oka a romániai gyerekek között tapasztalható viselkedés-zavaroknak. Első a listán: hiperaktív figyelemhiányos szindróma
A felmérések szerint a romániai gyerekek 7%. hiperaktivitás-figyelemhiányos szindrómában szenved, noha a szindróma (még) nem jelentkezik mindegyik érintettnél azonnal és egyértelműen.
A tünetegyüttes akkor válik aktívvá, ha a környezeti hatások (a szülők nem megfelelő magatartása, nehéz szociális körülmények, a pedagógusok felkészületlensége) ezt kiváltják. A romániai szülők és pedagógusok nagyrésze felkészületlen és tájékozatlan. Ezeket a gyerekeket szemtelennek, lustának, együttműködésre képtelennek tartják. Fel sem merül bennük, hogy betegségről van szó, amelynek kialakulását genetikai okokra vezetik vissza.
Azt is kevesen tudják, hogy ha a figyelemhikányos-hiperaktív gyerek a neki megfelelő környezetben él, akkor a szindróma tünetei enyhíthetők, ellenőrizhetőek és felnőtt korra teljesen megszüntethetőek. Ha az ebben a szindrómában szenvedő gyerek intelligenciája átlagon felüli, akkor betegsége akár javát is szolgálhatja: spontán, kreatív, intuitív emberré nevelhető, aki stresszhelyzetben is kitűnő döntéshozó.
A jelenlegi felmérések szerint a megfelelő kezelésben nem részesített gyerekek 30 %. intézetbe kerül: ők a szegény, rosszulképzett, munkanélküli emberek gyermekei. Ők a gyermekbűnözés potenciális elkövetői.A Büntetésvégrehajtási Intézmények Igazgatósága (Directia Generala a Penitenciarelor) által készített pszichopatológiai felmérés eredménye szerint a fogvatartottak 85% érintett ebben a betegségben.
A betegség fel nem ismerése és elégtelen kezelése ördögi kört szül: a gyerekeket izolálják az iskolában, amúgy is átlag alatti teljesítményük ezért még jobban romlik. Az iskola általában a szülőket és a nagyszülőket hibáztatja, akik a felelősséget továbbhárítják a gyerekekre, míg a kör bezárul, és a beteg képtelen kiszabadulni a megbélyegzettség csapdájából. A legtöbb esetben türelemmel és empátiával enyhíthetők a tünetek. Romániában nem csak a megértő, sikerorientált pedagógiát szorgalmazzák, hanem a gyógyszeres kezelést is, a szakemberek szerint ez a betegség az, amely a skizofrénia mellett, gyógyszeresen szintentartható.
Hathatós segítséget nyújthat a Felnőtt és Gyermek Pszichiátriai-Neurológiai Társaság (Societatea de Neurologie şi Psihiatrie pentru Copii şi Adolescenţi din România - SNPCAR ). A Társaság saját felmérése alapján azt tartja aggasztónak, hogy a tünetegyüttest nem ismerik eléggé a pedagógusok, noha egy 20 fős osztályból 2 gyerek ma mindenképpen érintett.
őTovábbá: nem a figyelemhiányos-hiperaktivitás az egyetlen viselkedési zavar, amelyet nem tud sem az iskola sem a szülő megfelelő: módon kezelni. Kezeletlen viselkedési zavart okoz és jelez a dohányzás, a fiatalkori alkohol fogyasztás és alkoholizmus (!), a drogfogyasztás is.
 |
