|
 Jövőre 30 000-el kevesebb diák fejezi be középiskolai
tanulmányait, mint az idén. Ők azok a román állampolgárok, akik1989-ben
születtek. Az előző generációkhoz képest jóval kevesebben vannak, és ennek nem
kevés következménye van.
A
számbeli visszaesés az egyetemi oktatást és a munkaerő piacot egyaránt érinti.
És valószínűleg 2008 csak a kezdet. Az utána következő években további
visszaesés várható - legalábbis az UNFPA, vagyis az ENSZ Népesedési Alapja által végzett becslés szerint.
A
2008-ban nagykorúsodó fiatalokról két fontos dolgot elmondhatunk: egyrészt,
hogy ők már nem éltek a kommunizmusban, és azt, hogy kevesebben vannak, mint
akár egy évvel „öregebb" iskolatársaik. A történelmi és népességpolitikai
ténynek egyaránt várhatóan nem csak kulturális, de társadalmi és gazdasági
szempontból is fontos következményei lesznek.
A statisztika
szerint
Míg
1989-ben 369.000 gyerek születtet, 1990-ben az újszülöttek száma 314.000-re,
1991-ben 275.000-ra, majd 1992-ben 260.000-re csökkent.
"Ez
a visszaesés kétségtelenül kihatással lesz az elkövetkező években az egyetemi
oktatásra és a munkaerőpiacra egyaránt, mert a középiskolai végzettek száma
rohamosan csökken: 2008-ban 30.000-el kevesebben lesznek, mint 2007-ben.
2010-ig pedig nem kevesebb, mint 120.000 lesz azoknak a fiataloknak a száma,
akiket a munkaerőpiac vagy az egyetemek elveszítenek", vélik az UNFPA felmérés
készítői.
Gólyák - rara
avis-á nyilvánítva
Az
Oktatásügyi Minisztérium előrelátóan, már a 2007-2008-as egyetemi évben 8%-al -
azaz szám szerint 62.000-ről 57.000-re- csökkenti a meghirdetett egyetemi
helyek számát, mivel a középiskolai végzettek számában 15%-os visszaesés
várható. "A középiskolai szinten már jelentkező válságjelek - sok iskola,
főleg falusi közegben a létszámhiány miatt megszűnik, az oktatói állásokat felfüggesztik
- jövő évtől kezdődően már az egyetemi oktatásban is érezhetőek lesznek.
A
hallgatói létszám visszaesése miatt bizonyos egyetemek szakok megszüntetésére,
vagy oktatási rendszerük átszervezésére kényszerülnek - véli Stela Serghiuţă,
UNFPA program koordinátora. Felhívja továbbá a figyelmet egy olyan problémára,
amit az oktatási reformok kidolgozói hajlamosak megkerülni, éspedig, hogy:
"Bármilyen rendszerről beszélünk, a reformoknak mindenekelőtt a
demográfiai tényezőket kell figyelembe venniük".
Veszélyben a gazdasági fellendülés
Romániában
már most munkaerő krízisről beszélhetünk - csak az építőiparban 150.000
munkaerőre lenne szükség a jelenlegi piaci szükséglet betöltésre, a Nemzeti Statisztikai Hivatal jelentése
szerint. A többi érintett ipari szféra a gépgyártó-, a textil-, az élelmiszer-
és a fafeldolgozó ipar. A középiskolai és egyetemi hallgatók számának
visszaesésével ez a krízis még inkább érezhetővé válik. "A felnövekvő
fiatalok (0-14 évesek) nemzedéke egyre kevesebb hangsúllyal szerepel a
népességpolitika várható alakulásában. 2007-től kezdődően az aktív, azaz az
egészségügyi biztosításokat és nyugdíj hozzájárulásokat fizető lakosok - azaz
1990 után születettek - száma ugyanis jelentős mértékben csökken.
2025-ig
a becslések szerint az idős generációkhoz besorolható lakosok száma százalékos
arányban számítva 14,3%-ról (2002-es adat) 17,4%-ra emelkedik", mutat rá
az UNFPA jelentése. A felmérésvégzői szerint a helyzet megoldását a felnőtt
lakosság folyamatos képzése, az elvándorlás szabályozása, valamint a falusi
közegekben élő nők munkahelyi foglalkoztatása (jelenleg 25%-os arányban
nincsenek) jelentené.
Fordítás:
B.I.
Forrás:
Noul Adevarul
 |
