|
Bálint Ildikó
 Közömbösen
elmehetsz mellettük, mert a fel- és megvilágosult nők közé sorolod magad.
Megmosolyoghatod őket, vagy idegeskedhetsz miattuk, esetleg engeded, hogy
szabályozzák életedet, mert szeretnél megfelelni az engedelmes feleség, és
cseppet sem felelőtlen anya iránt támasztott elvárásoknak. Egy biztos: a
babonák és hiedelmek a köz száján
forognak, élnek és virulnak - tetszik, nem teszik.
Boldogok, akik azt hiszik, hogy a terhesség magánügy, szűk családon
belüli kilenc hónapig tartó állapot lehet. Hát nem. A legteljesebb mértékben
közügy. Mindenféle ellenszegülés büntetendő. Maga ellen hívja ki sorsát már az
is, aki titkolni meri terhességét. Nem fenyegetik, csak megemlítik neki, hogy
úgy hallották - másoktól persze, mert ők hisznek az ilyen butaságoknak -, hogy
az elhallgatott terhesség gyümölcse várhatóan néma lesz. Ezek után nem csoda,
hogy a fenyegetések bűvkörébe besétáló nő terhességének hátralévő idejét
félelemben és rettegésben tölti. Kevés önszuggesztió, és a dolgok be is
következnek. Vagy nem. De ki az, aki butaságának emlékoszlopot állít? A
sikertelen jóslatokat, babonákat kegyesen törli a megbocsátó emlékezet.
Ellenpélda - olyan, akinek megmondták, és láss csodát, úgy is lett - mindig akad.
Egy
1200 anya és várandós kismama között végzett romániai internetes felmérés
szerint, a válaszadók 69%-a nem kérdőjelezi meg a terhességre, illetve
gyereknevelésre vonatkozó népi hiedelmek igazságértékét. A megkérdezettek több
mint fele szemrebbenés nélkül elfogadja a gyerek nemének meghatározására
vonatkozó összes praktikát. 67%-uk hiszi, hogy a terhes nőnek
(minimum)"kettő helyett kell ennie". 55%-uk pedig azt, hogy akinek
gyomorégése van, annak gyereke (gondolom, kárpótlásul) dús hajzattal jön a
világra. A gyerek nemének
meghatározására vonatkozó praktikák közül a legnépszerűbb a gyűrűvel történő
jóslás, ami az alábbi módon történik: végy egy karikagyűrűt, fűzd egy
cérnaszálra, majd tartsd a várandós nő hasa fölé, és figyeld annak mozgását. Ha
körkörösen mozog, akkor lány lesz, ha mozgása egyenes vonalú, fiú.
A
gyerek testi-, lelki épségét óvó, védő tiltások többsége a várandós anya
életvitelére vonatkoznak. Tilos: nyakláncot, szoros nadrágot, szoknyát, övet
viselnie, mert akkor a köldökzsinór rátekeredik gyereke nyakára. Tilos virágot
megszagolnia (ki tudja, miért, de jobb betartani, mert sose lehet tudni). Tilos
terhes nőt fenéken veregetni (magyarázatát szintén balladai homály fedi),
viszont jó, ha a várandós anya maga ütögeti saját fenekét, mert így gyereke ép
testtel jön világra. Szadizmus törölve, mazochizmus jóváhagyva.
A
terhes nő se lopjon! Ez a tízparancsolatból vett idézet talán származási helye
miatt az egyik legnagyobb tiltás. Az elkövető gyermekének testén különben
valamilyen jel, stigma - anyajegy, egyéb bőrelváltozás - megjelenése várható.
Furcsa módon, a "tolvajok" általában csak kis értékű,
"ártalmatlan" tárgyakat tulajdonítanak el (pl. rózsa, vagy valamilyen
gyümölcs.
Tilos
a terhes nőnek újszülött kisállatot megcsodálnia, mert ha annak még csukva a
szeme, hasonló módon majd az újszülött sem nyitja ki a szemét (legalább három
napig). Tilos megijednie, mert az ijedtség nyomán is jegyek, foltok jelenhetnek
meg gyereke testén.
Ezen
kívül: terhes nő ne éljen szexuális életet, mert félő, hogy gyereke (szintén)
nem lesz képes úrrá lenni testi vágyain!
Ne vásároljon babaholmit a gyerek születése előtt, mert nem hoz
szerencsét!
A
testi elváltozásokból a születendő gyermek nemére, valamint külső és belső
tulajdonságaira lehet bátran (vagy legalábbis ötven százalékos hibaszázalékkal)
következtetni. Lánya lesz annak, akinek a hasa kerek, arca szeplős, vagy
foltos, szája duzzadt, ha hányingerrel küszködik. Fia lesz, ha hasa hegyes, arca tiszta, sugárzó, és ha a köldök
alatti "terhes csík" sötétebb színezetű.
Teherbe
ejtő praktikák
Olténiában
a meddőséget istencsapásnak, büntetésnek tekintették. Az imákon és
istentiszteleteken túl a terméketlen nő semmiféle eszköz használatától nem
riadt vissza annak érdekében, hogy „megvastagodjék". Az öregasszonyok mindenféle, tavak, mocsarak mentén fellelhető
gyógyfüvet összeszedtek, pálinkába morzsolták, majd az így nyert elixírt
kizárólag böjti napokon megitatták a terhességre vágyó nőkkel. Íme egy
termékenységfokozó ősi román elixír receptúrája: egy nyúl heréjét, vagy méhét
itasd át pálinkával, húgyozd le, tartsd kilenc napig pálinkában, melegben,
mormolj el fölötte jó pár átokoldó varázsigét, majd addig kerüld a templomot,
míg cipőd talpa el nem kopik (nem csak átvitt értelemben). Mindezek után, és
kilenc nap elteltével értelemszerűen az apajelölt a herék, az anyajelölt a méh
levét issza meg. Ennél egyszerűbb ital a következő: kilenc szál fokhagyma némi
pálinkába pácolva. A kotyvalékot kilenc napig kéményben érlelik, majd kilenc
nap után inni kezdik.
Hasonló
cél érdekében speciális fürdővizet „állítottak elő" egy elsőszülött gyerek
köldökzsinórjának felhasználásával. A hatékonyság növelése érdekében a
gyerekért sóvárgó nő a köldökzsinórt fürdés után öve alá rejtette.
A
terhességre való ráhangolódást már a templomi esküvő napján illet elkezdeni: a
menyasszonynak nem volt szabad bekötnie cipőfűzőjét esküvője napján, nehogy
termékenységét megkösse, és hasonló okból ajánlott volt a zöld saláta
fogyasztása. A saláta egyébként a későbbiekben, vagyis a teherbeesés után is
hasznosnak bizonyul: bizonyos fajtái a bölcsek szerint enyhítik a szülési
fájdalmakat. Egy gyűjtés (Irina
Nicolau és Carmen Huluta: "Credinte si superstitii romanesti"/ „Román
hiedelmek és babonák") szerint ha egy nő gyereket szeretne, elég, ha komló,
eper és székfűvirággal fűszerezett vízben megfürdik. Vagy: Vízkeresztkor,
amikor a pópa a vizet megszenteli, a megszentelt vizet vigye haza, otthon
készítsen belőle málé vagy búza pogácsát és egye meg férjével. Egy babonaság
szerint a várandóságért sóvárgó asszonynak akkora gyertyát kell öntetni,
amekkora ő és azt a Szűz Anya szentképe előtt meg kell gyújtania. Majd
megkerüli a templomot, betartja a böjti napokat, különösen a hétfőket és a
Nagypénteket. Ezután pedig kifizeti
azokat az imákat és miséket, amelyeket negyven napon át a pópa a kitűzött cél
elérése érdekében elvégez.
Termékenységének
növelését szolgálja az is, ha az alábbi növények főzetét sikerül beszereznie és
meginnia: nehézszagú gólyaorr, útifű, palástfű, tejoltó
galaj, körömvirág és csalán, de hasznosnak
bizonyul a fehér rózsa, fehérliliom és csipkebogyó húsából nyert ital is...
A
felsorolt receptek hatékonysága leginkább azon múlik, hogy az őket kipróbáló
személy mennyire bizonyul állhatatos gyomrúnak azok használatában.
Rontások
és oldások
A
népi hiedelem szerint léteznek olyan láthatatlan erők, amelyek megakadályozzák,
hogy a nők teherbe essenek. Ezeknek éppen 99 fajtája és nemzetsége ismeretes,
További fontos ismérvük, hogy szájon át jutnak be az ember testébe és ha már
bejutottak, akkor ott is maradnak, szépen lerakódnak a csontokra, majd
szomjúságot, éhséget, félelmet, lázat, fáradtságot, szemmel rontást és egyéb
nyavalyákat okoznak. Ezeket a tisztátalan erőket csak és kizárólag varázsigék
segítségével sikerül a testből a Vörös-, vagy a Fekete tengerbe száműzni. A
varázsigékben a Szűzanya szellemét idézik meg, mint a terhes nők és gyerekek
védelmezőjét, és persze az sem mindegy, hogy a varázsigét hol és mikor mondják.
Az alábbit például csak hétfő reggel, mégpedig napkelte előtt egy pohár
pálinka, bor, vagy korpacibere fölött, egymás után háromszor kell elmondani a
terhességre vágyó nő megsegítésére: "Állj meg szellem,/Ne zúgolódj,/Ne
zajongj, Csontokba ne hatolji,/ Szomjúságot ne okozz,/ Éhséget ne okozz./Rontás
szelleme, /Forróságot, /Félelmet/ Fáradtságot okozó,/ 99 féle, /99 fajta, /Bújj
elő/A mellből, /A mell alól,/A szívből,/A szív alól, /A karok alól,/Abelek
közül,/Mindenfelől./Hajlatokból,/tagokból,/Mert ha nem jössz elő, /99 kaszával
lekaszállak, /a testből, a csontokból kiűzlek, /99 sarlóval leváglak, /a
testből és annak minden hajlatából kiveszlek /a Fekete tengerbe száműzlek / Oda
belöklek /Ott ülhetsz, /Ott ihatsz /Mindörökre eltűnhetsz,/ N.-t olyan békén,/
Olyan fényesen hagyod,/ mint istent, amikor minket alkotott / mint isten
anyját, amikor istent megszülte /mint szűrt ezüstöt / mint a tűző napot./
Mindörökkön örökké, /ámen!". (idézet: Marcel Olinescu: Mitologie
Romaneasca/ Román mitológia című gyűjtéséből).
Fogamzásgátló
szerek
A
Bánságban a "termékenység megkötésének" viszonylag egyszerű módját
alkalmazták: a mennyasszony annyi mákszemet szórt szét a templomban, ahány évig
nem kívánta a gyermekáldást. Ha soha,
akkor meg se számolta, csak szórta. A termékenység megkötésének ennél bonyolultabb
formái is ismeretesek: egy elsőszülött gyerek méhlepényét elásták egy almafa
tövéhez, és megöntözték a gyerek fürdővizével. Bánságban élő szokás az alábbi
is: ha egy nő akarata ellenére teherbe esik, egy kuruzslónő, tudósasszony az
alábbi módon siet segítésére: égő gyertyát helyez el egy kenyérhéjon, vagy
tökhéjon. Az így elkészített „csónakot" a terhes nő méhére helyezi, egy új
agyagedényt szájával lefelé ráborít, és mindaddig rajta tartja, míg a gyertya
fénye ki nem alszik. Úgy tartják, hogy az edény a nő méhét a benne lakozó sötét
világba húzza, mert a kialvó fény a sötétséget szólítja, a sötétség pedig
elnyeli, a semmibe rántja a nem kívánt utódot.
Férjmegőrzés
A
terhesség áldott, ugyanakkor érzékeny állapotában a „házasság
állhatatosságának" próbája a legkeményebb erőpróba a testi változásokat
„elszenvedő" terhes nő számára. A
néphit szerint félő ugyanis, hogy ilyenkor sok férj más nő karjaiba hull. Egy
aggódó feleség ilyenkor tűt szúr a férj kabátjába, és varázsigét mormol, hogy
férje „lépéseit hazafelé irányítsa". A bábaasszony hasonló célból - hogy a
csábító nő rontását a férjről sikeresen levegye -, varázsigét mond a megcsalt
feleség ingére, miközben azt hol színére, hol visszájára fordítja. Mindezt a
gonosznál kilencszer nagyobb erővel, pontosabban kilencven ökör erejével teszi.
Olykor előfordul, hogy a „kötés" Istentől származik, akkor „az ő kegyelmére"
bízva küldik el őket"...
Terhes
nők „sokparancsolata"
Már
említettük, hogy a nő nem szabad terhességét eltitkolja, mert különben gyereke
nem lesz beszédes, de - extrémebb esetben - az is megtörténhet, hogy néma
marad. Ha rokkant, vagy fogyatékos embert lát, a terhes nőnek arra kell
gondolnia (villámgyorsan), hogy gyereke nem lesz hasonló. Munténiában az
örökletes rendellenességek kiküszöbölésére még rafináltabb praktikát használnak:
amint a terhes nő észrevesz egy testi vagy lelki sérültséggel rendelkező
embert, jobb kezének két ujját keresztbe hurkolja, majd hátraviszi, mondván:
„bajod nálad maradjon". Hogy gyerekét megóvja, a terhes nő nem lophat semmit,
de ha mégsem tud úrrá lenni kleptomániáján, a lopott tárgyat nem szabad
testének egyetlen látható porcikájához sem közelítenie, különben jelek
jelenhetnek meg a gyerek testén.
Olténiában
a terhes nőknek azért volt tilos kötényükbe szilvát, vagy más gyümölcsöt
szedniük, hogy gyerekük nehogy pattanásos legyen.
Terhes
nő ne érintsen semmilyen állatot, mert méhének gyümölcse illetlen, ne adj isten
„állati" tulajdonságokkal jön a világra.
Terhes
nő ne ijedjen meg, mert megbetegedhet, ne kívánjon meg semmit, de ha mégis,
akkor kérjen bátran, ahányszor csak akar az ételből, amit megkívánt, mert
különben elveszítheti gyerekét.
Az
ország egyes tájain ha az asszonyok sápadtnak találták a terhes asszonyt, róka
orrával (szárított) füstölték, nehogy elveszítse gyermekét. Ha pedig már ideje
volt a szülésnek, az ily módon előkészített szülés zavartalanul lefolyt.
A
mendemondák szerint a nő mindig tudja, milyen nemű gyereket hord méhében és
terhessége alatt többször látja álmában.
Álmában pontosan úgy néz ki, mint ahogy a világra jön. Úgy tartják, hogy
ha a várandós asszony szülését előre megálmodja, az isteni segítséget
jelent.
Országos
elterjedésű babona az újszülöttek ruháinak megvásárlására vonatkozó. Romániában
úgy tartják, hogy balszerencsét hoz, ha valaki időnap előtt készül a gyerek
eljövetelére.
Hogy
„gyerekében öröme teljék és vígan éljen" a terhes nőnek tilos keresztelnie vagy
esküvőn részt vennie. Ha a mennyasszony uram bocsáss terhes, a nép hite szerint
még csak be sem léphet a templomba.
Falusi
és városi babonák
Falun
szokás, hogy a születendő gyereke nemére kíváncsi terhes asszony megkér egy
másik nőt, hogy tudta nélkül szórjon sót a fejére. Abból, hogy melyik kezével
próbálja a sót hajáról leverni, pontosan meg lehet tudni a születendő gyereke
nemét: ha kezét orrához emeli fiú, ha szájához vagy szeméhez, akkor leány.
A
has alakján túl - hegyes, elszélesedő - a testszőrzet növekedésének mértéke is
jelentéssel bír: ha a várandós nő testszőrzete lassabban nő, mint teherbeesése
előtt, akkor fia lesz. Egy másik babonaság úgy tartja, hogy annak a nőnek is
fia lesz, akinek hasán szőrzet jelenik meg. Csalhatatlannak kikiáltott teszt a
kannás teszt: gondos szemek követik, hogy a várandós asszony a kannát fülénél,
vagy „egész testénél" fogva ragadja meg. Első esetben ugyanis fiút, második
esetben leányt szül.
Jellegzetesen
városi babonák is vannak szép számban, és nem csak azért, mert
„tulajdonosaikkal" együtt faluról városra a babonák is beköltöznek. A
legközismertebb a már említett gyűrű próbája. Ezen kívül ismert az evőeszközök
segítségével történő „jövendölés": egy párna alá villát, egy másik alá kanalat
helyeznek, majd meglesik, hogy a terhes nő lefekvéskor melyik párnát választja.
Ha a kanalasat, akkor lányt, ha a villásat, akkor fiút szül. "A gombostű
tesztje" egy másik, városlakó terhesek közt keringő közkeletű babona: végy
egy gombostűt, csavard egy szalvétába, fogd meg középen, majd kérd meg a terhes
nőt, hogy válassza ki valamelyik sarkát. Ha a tű hegyét rejtő sarkot választja
fia lesz, ha a gombostű fejét, lánya. Azt is mondják, hogyha a terhes nő körül
egy gyerek érdeklődik a terhes nő iránt, akkor a születendő gyerek a lelkes
rajongóval ellentétes nemű lesz. A születendő gyerek nemét ezen kívül a magzat
méhen belüli mozgásából is meg lehet ítélni. Ha a mozgást legelőször hasad bal
felén érzed lányod lesz, ha jobb oldalon, fiú. A terhességre vonatkozó babonák
végtelen és kimeríthetetlen tárházának egyik legszebb gyöngyszeme a vizelet
teszt. Ha vizeleted tiszta, fiad lesz, ha zavaros, lányod.
Szalmában
szülni
Már
a születés körülményei fontos jeleket, üzeneteket hordoznak. Ha a gyerek
burokban születik, akkor egyesek szerint szemmel könnyebben megverik, mások
szerint szerencsés lesz. A legvészjóslóbb és egyben legritkább jelek közé
tartozik, ha a gyerek fogakkal és mellszőrzettel jön világra.
Amikor
eljön az ideje, Olténiában a szülő nő kiválaszt magának egy inget, amit a
későbbiekben soha többé nem használhat. Azt felveszi, majd a bába az inget
nyakánál feltépi, ezzel jelezve, hogy feltépte a szülést is. Szülés után a nő leveti magáról és kidobja a
házból, mert ha megérintené, akkor a gyerek megijedne, és görcsrohamot
kapna.
Azt
mondják, hogy az asszonynak lenn a földön, szalmán kell szülnie. Olténiában úgy
tartják, hogy azért, mert a Szűzanya is ott hozta világra a megváltót, ezért
bűn lenne ágyban szülni. Szülés után a bába megmossa a gyereket, majd elmegy a
pópához, hogy „vizet készítsen". A frissen szült nő bevárja a víz
megszentelését, eszik, majd megmosakszik a szentelt vízben. Csak így
szabadulhat meg minden tisztátalanságtól.
Az
újszülöttnek, első fürdetése után szájára mézet és zsiradékot tesznek, majd
anyja mellére helyezik. Ha az újszülött fejét „hártya" borítja, szemmel könnyen
megverhetik, ezért jobb, ha az anya a gyerek arcát az ártó szemek elől
letakarja.
A
Bánságban szintén úgy tartják, hogy szülni a földön kell, az „Égek Urának
lábainál". Amint az újszülöttet megmosta, a bába megmondja a pópának gyerek
titkos nevét. Ezt a nevet soha többé ki nem ejtik, azért, hogy a betegségek és
a halál ne ismerje fel a név viselőjét.
Arad
környékén az újszülött fürdővizét napkelte és napnyugta között kútból merített,
friss vízből nyerték. A fürdővizet
minden nap ugyanarra a helyre kell kiönteni, mégpedig olyan helyre, ahol ember
nem jár, hogy a kicsi meg ne betegedjen. Szülés után a nő hat hétig nem léphet
ki a házból, és amikor a gyereket a bölcsőből kiemeli, akkor a gyerek helyébe egy házban fellelhető
használati tárgyat kell elhelyeznie, hogy a lidércek nehogy beköltözzenek a
helyére.
Rontások
és megelőzésük
Annak
idején, Bukovinában a szülés beindulásakor hívták a bábát, aki odatette a vizet
melegedni, majd az ajtó sarkánál kezébe vett egy szál piros gyapjúszálat, amit
szemmel verés ellen az újszülött csuklójára kötött. A szülő nőnek tilos volt
lábával az ajtó irányába fordulnia, mert úgy tartották, hogy nem szerencsés,
mivel a halottak lábbal kifelé távoznak.
A
gyerek első fürösztése után "a bába fogta a gyereket, háromszor ki-be
pólyálta abba az ingbe, amiben anyja megszülte, éspedig úgy, hogy a gyereket az
ing alján bedugta, a nyakánál kihúzta.
Mindezt azért, hogy az újszülött ne legyen beteg, ne kerüljön a Samca
(betegséghozó szellem) hatalmába, és a szél ne fújjon rá kiütéseket.
Ez a procedúra egy átmeneti rítus szerepét töltötte be, ugyanúgy,
mint a keresztnév megváltoztatása, ha a gyerek súlyos betegségbe esett.
Észak
Moldovában a gyerek fürdővizébe fekete napraforgó magot, köménymagot, jóféle
székfűt, szagos körömvirágot, mirrhafüvet, rezedát, fehér somkórót, fekete
mályvarózsát, macskamentát, boldogasszony tenyerét, ürömcserjeistenfáját,
korongos lucernát, széna törmeléket szórtak. Fürdetés után a gyereket jól
bepólyálják, majd a bába szenteltvizet tölt a gyerek fejére.
Számos
hiedelem kötődik ahhoz is, hogy milyen napon és milyen testhelyzetben jön a
gyerek a világra. Ha a baba „lábaival" jön a világra, különleges - mágikus vagy
gyógyító - képességei lesznek.
A
születés napja is kiemelt fontossággal bír a népi hitvilágban: a májusban
született gyerek betegesebb, mint más hónapok szülöttei és nem lesz könnyű
élete, míg aki Nagypénteken születik, vagy akkor keresztelik, az könnyebben
gyógyul ki bármilyen betegségből. Szerencsés lesz az a gyerek is, aki egy hajó
fedélzetén látja meg a napvilágot.
A
fogak megjelenésének sorrendje is jelentéssel bír: ha az alsó szájpadláson
jelenik meg az első, akkor a gyerek hosszú életű lesz.
A
gyermekágyas anyának tilos kilépnie a házból negyven napig, mert tisztátalan.
Ez idő alatt a barátok, szomszédok meglátogatják. Ennek az újszülött
néző látogatásnak a neve radina. Ilyenkor
különböző ajándékokat illik hozni és jó egészséget szokás kívánni a gyereknek
és anyjának. Negyven nap után az anya templomba mehet gyerekével, hogy a pópa
imádkozzék értük.
Forrás:
Jurnalul National, valamint internetes
kismama fórumok.
 |
