|
Bálint Ildikó
Sok nő számára Romániában már csak az abortusz jelenti az egyetlen
kétségbeesett, rosszabb esetben rutin megoldást akkor, amikor nem kívánt
terhességével szembesül. Ki, vagy mi a hibás ezért?
Történeti
áttekintés
A
szexuális nevelés kérdése a Nagy Tabuk közé tartozott a kommunizmus idején.
Gondolom kapitalista mételynek számított.... Szerencsére mindig akadt egy
bátorlelkű és „önfeláldozó" magányos nő, aki vállalta, hogy az ifjú csemeték
előtt felfedi az élet eme nagy titkát... A szexuális nevelés nem szerepelt a
sokoldalúan fejlett kommunista társadalom szókészletében, a szex pedig csak és
kizárólag az utódnemzés eszközéül szolgálhatott, amit a család meleg fészkében
gyakorolhattak az Arany Korszak szürke dolgozói.
A kérdés manapság cseppet se számít
tabunak: a média minden forrásából árad. Olyan mértékben, hogy sokkal inkább a
bőség zavarával állunk szemben és mégis - furcsa módon - a kérdés továbbra is
tabunak számít. Mintha ebben a témában nem bírnánk a végleteket: a teljes
titoktartás és zabolátlan leleplezés éppolyan gátló erővel bír. A fiatal
csemetéknek pedig ma is legalább olyan nehéz feladat felfedezni a szexuális
élet titkait, mint a szülőknek, felnőtteknek feltárni. Mentegetőzni persze
lehet: rá lehet fogni a kommunista örökségre, az egyház konzervatív, vagy
bigott viszonyulására, de attól a kérdés még nyitott marad. Az abortuszok száma
pedig túl magas, ahhoz hogy hallgassunk róla.
Megkésett szexuális forradalom
A
nyugati világban tomboló szexuális forradalom széles ívben elkerülte
Romániát. Helyette a fiatal kommunisták
a munka forradalmát élték. "Az ifjaknak új típusú, szocialista magatartást
kell szexuális életükben is tanúsítaniuk. A fajfenntartás nem pusztán biológiai
jelenség, sokkal inkább komoly szociológiai kérdés" - „üzente" minden
hormonálisan túlfűtött kamasznak Vasile Nitescu, a „Fiatalság"
(Adolescenta) című könyv szerzője. A könyv 1985-ben jelent meg, és a fiatalok
felvilágosítását kívánta szolgálni. Mellette persze a társadalom fiatalokkal
szembeni elvárásainak szócsöve volt. A
szülők a felvilágosítás kényelmetlen nyűgétől mentesítve érezték magukat, ha
Nitescu könyvét diszkréten a könyvespolcra csempészték, majd csendben várták,
hogy tudásra szomjas csemetéjük alkalomadtán észrevegye. Többnyire így is
történt. A könyv legolvasottabb fejezete kétségkívül a "házasság első
éjszakája" című fejezet volt. Íme mit engedélyezett a rendszer: "A
szexuális aktus előkészítése fontos feladat, az ölelésekre, csókokra,
simogatásokra, gyöngéd és szerelmes szavakra szenteljünk minél több időt. Aztán
a hanyattfekvő helyzetben fekvő nőnek hüvelyébe a fölé helyezkedő férfi
bevezeti hímvesszőjét, átszakítva annak szűzhártyáját. (...) A nőnek elméletben
már fel kell készülnie erre a pillanatra, és aktívan részt kell vállalnia,
közeledve, vagy olykor eltávolodva a
férfitól".
Biológia órák, nemenkénti leosztásban
Ezeken
a bizonyos órákon szó nem esett óvszerről, fogamzásgátlókról, vagy hasonló
„felesleges" dologról. Amiért nem
beszéltek róluk, persze nem jelentette azt, hogy nem képezte a tanulók
érdeklődésének tárgyát.
"Amikor a szaporodási készülék című leckéhez értünk biológia órán, a
tanárnő külön órát tartott a fiúknak és a lányoknak. Mint később megtudtuk, a
fiúk órája sokkal érdekesebb volt. A folyosókon beszélték, hogy voltak fiúk,
akik megkérdezték, hogy reggelente miért ébrednek úgy, hogy az a bizonyos dolog
áll. A tanárnő egyébként nekünk nagyon
tudományosan magyarázta el az egészet. Mi pedig inkább arról kérdezősködtünk,
hogy hogyan lehet védekezni, mert nagyon sok szörnyűségről hallottunk olyan
nőkről, akik abortusz kísérletben haltak meg", meséli egy kommunizmusban
felnevelkedett nő.
A
középiskolai anatómiai órák manapság a „rajzoljátok le a könyvből a
fajfenntartó szerveket" címszóra redukálódnak - mondja 18 éves diáklány, aki
jelenleg egy fiatalokat segítő alapítvány önkéntese és büszke arra, hogy ma már
nem érez semmiféle szégyent, ha kezében egy óvszert tart.
Erről a mi családunkban soha nem
beszéltünk
Ha
a szex olyan, mint a biciklizés, és a fiatal kommunisták mára már kapitalista
szülőkké értek, világos, hogy valahogy megbirkóztak pubertáskori
kérdéseikkel. Kevesen emlékszenek már
arra, hogy milyen rossz volt az, amikor senki nem válaszolt meg semmit, vagy
hogy az izgalmi állapotot gyógyíthatatlan betegségként kezelték. Nem csoda,
hogy sok szülő döbbenettel veszi tudomásul gyereke természetes érdeklődését, és
a szexuális nevelést szívesen átruházza a tanárokra, vagy vajákoshoz fordul,
hogy a rontást levegye gyerekéről.
Bebe
Mihailescu ismert szexológus "A szex, a majdnem fiatalok, az angyalok
és a „tébolyultak" című könyvében találkozhatunk azzal az esettel,
amikor egy anya felháborodottan meséli, hogyan lépett be véletlenül fia
szobájába, aki épp önkielégítést végzett: "Megmondtam neki, hogy ilyen a
mi családunkban soha nem fordult elő, és jó lenne, ha ő sem tenné, mert amit
tesz, az nem szép. Vagy hallott arról, Uram bocsáss, hogy az apja ilyet csinált
volna? Nekem az apja elmondta, hogy még a katonaság ideje alatt se folyamodott
ilyesmihez. És ő ezt a szégyent hozza ránk?! Jártam a papnál is és kértem, hogy
vegye le róla a rontást, szabadítsa meg a tisztátalantól."
Bebe
Mihaescu úgy véli, hogy a szülők is szeretnék bepótolni az elmulasztott
szexuális felvilágosítást, amiről fiatalkorukban lemaradtak, de még ma is
szégyellik beismerni a felvilágosítás szükségességét, és prüdériájuk jól
összecseng az információs médiákra komoly nyomást gyakorló egyház véleményével.
"A szülők követik a szexuális témájú adásokat (ha ezek egyáltalán műsorra
kerülnek, még akkor is, ha azok olykor épp nemtetszésüket váltják ki. Elszomorító viszont, hogy egyetlen
televíziós csatornának sincs annyi bátorsága, hogy egy szexuális tematikájú,
nevelő célzatú interaktív adást - akár folytatásokban is - műsorára tűzzön.
Ehhez olyan műsorvezetőket kellene felkérniük, akik valóban a téma szakértői és
ténylegesen, a szó legteljesebb értelmében nevelni akarnak, ismereteket átadni,
nem csak tévés közszereplésre vágynak".
Kérdezd meg a Google-t!
Ha '89 előtt kölcsönkérted valakitől
Rebreanu, Lázadás című regényét, a könyv a legolvasottabb résznél nyílt
ki azonnal, vagyis Nadina és Peter erőszak jelenetének leírásánál, ami
akkoriban a korabeli pornográfia csúcsjelenetének számított. Manapság minden
újságárusnál találsz pornográf újságokat. A tévés híradókból árad a szex, az
erőszak, a különféle perverziók. Nem
csoda, hogy a mai fiataloknak ez elveszi az eszét. Mindezek szegényekbe azt a
téveszmét sulykolják, hogy a szex egyfajta sport, amelyben teljesítményeket
érhetsz el, pontokat szerezhetsz.
Sajnos attól, ha már „megvolt" nekik egy millió nő, az még közel se
jelenti azt, hogy valóban tudnak szeretkezni.
A
gimnazista tanulók körében kezdeményezett beszélgetések e témában nem túl
népszerűek. A legtöbben elzárkóztak a dialógus elől. Mások tömören közölték,
hogy ha valami nem világos számukra, akkor a Google keresőjéhez folyamodnak.
Sok tinédzser csak szájhős, amikor kalandjait ecseteli. A szex továbbra is tabu témának számít. A
szabad beszélgetés a tanárok, szülők és diákok számára pedig egyaránt teher. A
diák nem meri nyíltan feltenni kínzó kérdéseit, inkább ahhoz a sok ezer
weboldalhoz folyamodik, ahol megtanulja, hogy a szex tulajdonképpen egy sport,
de nem tanulja meg, hogy mikor és hogy döntsön úgy, hogy az számára valóban jó
döntés legyen.
"A
89-es nemzedékkel szemben a mai fiatalok hatalmas információs előnnyel bírnak.
Csak éppenséggel nem jól asszimilálják ezeket. A mai fiatalkorúak legalább két
okból korábban kezdik el a szexuális életet: 1 nem részesülnek szexuális
nevelésben; 2 biológiai ritmusuk felgyorsult. A faj siet. Ami pedig a
szeretetet illeti...csak a hittanórákon lehet róla hallani...." Mondja Bebe
Mihaescu zárszóként.
Mit
tesz a média?
Keveset.
2001-ben
a
Fogamzásgátlást és Szexuális Nevelést népszerűsítő Intézet „Gondtalan szerelem"
címen kampányt indított. A kampány
több szakaszban fejtett ki oktató-nevelő célzatú szexuális felvilágosítást. Elindításának ötlete pár
jelentős felmérés eredményeként született, melyekből kiderült, hogy a romániai
nők jelentős hányada alig vagy egyáltalán nem ismeri a modern fogamzásgátlás és
gyerekvállalás lehetőségeit. Az országos szintű felmérést, 1035, tizenöt és negyvenkilenc év közötti nő körében
végezték. Az eredmények (már akkor) kétségbeejtőek voltak. Ezek szerint Romániában a nők 48%-a nem folyamodik semmilyen
fogamzásgátló módszerhez. A főbb fogamzásgátló módszerek (óvszer 14%, orális
fogamzásgátló szerek 14%) közismertsége ellenére Romániában a nők jelentős
hányada (17%-uk) még mindig szívesebben választja a fogamzásgátlás természetes
módszereit (naptár módszer, coitus interruptus, hüvelyöblítés). Döntésüket a
„kellemetlen mellékhatások hiányával" (55%) és „egyszerű alkalmazásukkal"(39%)
magyarázzák.
A
romániai nők 47%-a elismeri, hogy nincs elegendő ismerete a fogamzásgátlás módszereiről. Információforrásnak
63%-uk az orvost, 49%-uk a női magazinokat, 35%-uk a barátokat, vagy a
rádiót nevezik meg. A megkérdezett nőknek csaknem fele (43%) átesett már
legalább egy abortuszon életében, 58%-uknak pedig legalább egy jó barátnője
akad, aki élete során abortuszon esett át. A legalább
egy abortuszon átesett nők közül háromból egy (29%) már két abortuszon is túl van, és ötből egynek már több mint
négy abortusz is volt. A legalább egy abortuszt bevalló nők elsősorban a 24-49
év közötti korosztályból kerültek ki, és tettük semmilyen különösebb
mentalitásbeli, vagy pszichikai változást nem eredményezett náluk. A
megkérdezettek bevallották, hogy semmilyen fogamzásgátló módszert nem
használtak, ami a nyilvántartásba bekerülő abortuszok magas számát magyarázza.
A kampány weboldala még mindig
olvasható www.dragostefaragriji.ro, zöld
telefonos vonaluk is működik, és néha, igaz nagyon ritkán a tévében még egy
reklámjuk is felbukkan: egy sebhelyes arcú nő tükörbe néz, miközben elhangzik a felvilágosítás:
vannak traumák, amelyek nem okoznak külső sérüléseket, de egy egész életre
nyomot hagynak.
Gólyamesék
Bármennyire
kínos szülői teher, de a szakértők szerint jobban tesszük, ha válaszolunk a
gyerek érdeklődő kérdéseire. Akadnak már az egész korai felvilágosítás mellett
voksoló szülők és szakemberek, de legtöbben még mindig áthárítanák a
felvilágosítást valaki másra, és ha lehet minél későbbi időpontra tolnák ki. Ha
lehet a gyerek felnőtt korára, hadd birkózzon meg kérdéseivel ő maga.
Elfelejtik, hogy a gyerek számára a szülő véleménye, magatartása bír a
legnagyobb nevelő célzattal. Egy bizalmi kapcsolatban nem térhetünk ki a
válaszadás elől, persze, nehéz eldönteni, hogy mikor mennyit mondjuk el a
kíváncsi csemetének. Ha nem tesszük, akkor a kamasz információit barátoktól,
tévéből kiszűrt tettekből és fikciókból szövi. Ezek az információk pedig a
legtöbbször banális tévhitek, és közel sincs közük a valósághoz.
Sok szülő ellenzi az iskolai szexuális felvilágosítást, pedig hatékonynak
bizonyul. A „felvilágosított" fiatalok körében jóval kevesebb terhesség
megszakítás történik, és jóval későbbre tolódik az aktív szexuális élet
kezdete.
Pedig a világ felgyorsult, a szex minden csatornán bő lével folyik. Kár, hogy
sok szülő még ma is a strucc korszerűtlen politikáját választja, és a gyereknek
tényleg csak a Google nevű virtuális szülő marad.
Felhasznált
forrás: Evenimentul Zilei és a...
Google
|